A globális felmelegedésről és az ehhez kapcsolódó klímaváltozásról már szinte nap mint nap hallunk környezetünkből. Az elindított blogomban nem szándékozok általánosságban írni róla, hisz az interneten oly sok viszonylag pontos leírása található meg. Amiért mégis elkezdem írni e bejegyzést az elsősorban a félreértések bizonyos szintű tisztázása, mert e témában jócskán vannak ilyenek. Ami számomra rendszeresen szembeötlik, az, az az elképzelés, hogy a felmelegedés következtében minden kiszárad és elsivatagosodik. Pedig ez nem így van! Valószínűleg az emberek a nagyobb hőség gondolatát a kiszáradó, sivatagos klímához csoportosítják gondolatban és ennél mélyebben bele sem gondolnak. Pedig szükséges lenne, mert ez a jelenség nem majd a jövőben fog bekövetkezni valamikor, hanem már itt van, már rég elkezdődött és folyamatosan tart. Persze az üvegházhatás állandó jelenség, jelen esetben csupán az antropogén (emberi) eredetű változásairól van szó. Szóval a lényeg, hogy a felmelegedés következtében a Föld nem szárad ki és nem fog mindenhol kicserepesedni a talaj, mint ahogy általában a képeken szoktak ijesztgetni e jelenség kapcsán. Persze ilyen is lesz helyenként. Mert mi is történik a felmelegedés során? Többletenergia halmozódik föl a Földi/Föld felszíni rendszerben. Ennek következtében az ebben a rendszerben zajló folyamatok intenzitása növekszik (természetesen ennek mértéke, iránya sajnos pontosan nem előrejelezhető). Kezdve a víz és szénkörforgással, majd továbbmenve a többi elemen. A vízre máris visszatérve eljutunk egy lényeges pontra, vagyis, hogy miért is nem szárad ki a Föld teljesen. Amikor a vízzel hőenergiát közlünk a vízmolekulák mozgása egyre intenzívebbé válik ez előbb-utóbb olyan mértékű lesz, hogy átszakítja a folyadék fázis határán húzódó felületi feszültséget és a molekulák egy része átlép a légnemű fázisba (halmazállapot). Vagyis a víz párolgása intenzívebb lesz, még akkor is, ha ez huzamosabb ideig tartó folyamat, a rétegződések és áramlások, valamint a víz nagy fajhője következtében. Lassú, de biztos folyamat. A felmelegedő levegő egyre több gáz halmazállapotú vízmolekulát tud szállítani/tartalmazni kicsapódás nélkül. Azonban a magas légkörben hideg van! Két olyan réteg is van a Föld atmoszférájában, amely -100°C körüli hőmérsékletű. Márpedig a víz a nagy hidegben (legalábbis normál körülmények között) kicsapódik. Ebből kifolyólag a víz jelentős mennyiségben nem képes elhagyni a bolygót csupán pár fok hőmérséklet emelkedés hatására. Ennél azonban jóval alacsonyabb magasságokban is megtörténik a kicsapódás, gondoljunk csak a magas hegyek csúcsaira. Ez alapján az elmélkedés alapján arra jutunk, hogy a Föld klímája/időjárása a jövőben várhatóan és összességében többlet csapadékra számíthat. Ennek megoszlása azonban nem igazán jól megjósolható, vagy szebben fogalmazva előrejelezhető. Valószínű, hogy ahol eddig is sok volt, ott több lesz és talán valamivel mindenhol is több lehet. Az azonban még valószínűbb, hogy az intenzíven betörő, hirtelen nagy mennyiségben lezúduló esők száma gyarapodni fog. A levegő és a talaj melegedése miatt természetesen a hőhullámok intenzitásának növekedése is várható, melyek váltakozhatnak a hirtelen esőkkel. És persze hogy az esetlegesen kialakuló nagy hőkülönbségek -ha lesznek ilyenek- erőteljesebb szelekkel fognak kiegyenlítődni. Az erőteljesebb időjárási jelenségek a plusz energiafelhelmozódásból is következhetnek. További kérdéseket vet fel, hogy a nagyobb mennyiségű felhőzet a felső felületéről visszavert napsugárzás által milyen mértékben csökkenti a felszíni felmelegedés mértékét, függetlenül attól, hogy a víz maga is üvegházgáz. Vagyis bizonyos magasságban és bizonyos eloszlásban a hőenergiát a földfelszín közelében tartja, akárcsak a szén-dioxid az üvegházhatás egyik fő okozója.
A többlet hőenergia következményei azonban a szénkörfogásban és a biológiai folyamatokban is tetten érhetőek lesznek. Mint várható, ezek intenzitása is növekedni fog, akár biológiai többlettermelésre is számíthatunk! Egyes elméletek szerint a dinoszauruszok hatalmas mérete is részben a biológiai többlettermelésre vezethető vissza, vagyis arra, hogy a magasabb hőmérsékleten a növényzet jelentős mennyiségű többlet biomasszát termelt. Kérdés persze, hogy ez mennyire állja meg a helyét olyan hosszú időszakon át. Akkoriban azonban a Föld tektonikus aktivitása ill. a Föld belső hőenergiája is nagyobb volt. Egyébként maga a szén-dioxid többlet is pozitív irányba fordítja a növényzet biomassza termelését pl. akvarisztikában, vagy üvegházakban alkalmazott szén-dioxid trágyázás. Vagy akár nézzük az állandóan melegnek kitett trópusi esőerdők diverzitását, vagy akár biomassza termelésének mértékét, mondjuk a mérsékelt övi ökoszisztémákhoz hasonlítva. Ebből kiindulva is az előbbi megállapításokra jutunk.
Ezen gondolati irányon tovább haladva a megfelelő növényfajok kiválasztásával továbbra is előállítható lesz az emberiség számára szükséges táplálékmennyiség. Ezt reméljük legalább is! Blogbejegyzéseimben a jövőben főleg ilyen növényfajokkal szeretnék foglalkozni, ahogy az időm engedi. Ilyenek a mediterrán növények és pl. a C4 fotoszintézisű növényfajok, ezekről majd még a későbbiekben lesz szó. Véleményem szerint a Kárpát-medencében a mediterrán jellegű klíma erősödésére kell számítanunk időszakos szárazodással, hőhullámokkal, de intenzív csapadékbetörésekkel. Arról inkább nem is írok, hogy ennyi nagy folyóvíz mellett eleve kár aggódni a hazai növénytermesztés miatt, csupán az öntözést kell hatékonyan megszervezni!
Amiről még egy-két szót érdemes és kell említeni ebben a bevezető bejegyzésben az ökoszisztémák, aktuálisan a hazai, kárpát-medencei ökoszisztémák. Ezek szervesen kötődnek a mezőgazdasághoz, ezért nem lehet eltekinteni tőlük. Várhatóan az ökoszisztémák fajkészlete és szerkezete bizonyos, jelenleg nem meghatározható mértékben és irányban átalakul. Bizonyos fajok eltűnnek, bizonyos fajok megjelennek, bizonyos már most is jelenlévő fajok elszaporodnak, míg mások visszaszorulnak. Első körben ez utóbbi két jelenség lehet majd szembeötlő, hiszen a jelenlegi fajkészlet helyben van. A fajok beáramlása a Balkánról várható változó sebességgel, a migrációs képességek függvényében. Pl. a röpképes fajok gyorsabban terjeszkednek lásd. pl. repülő rovarok, e tekintetben várhatóan rövidesen "nyakunkba szakad a Balkán". Zárójelben megjegyezve az emberi migráció tovább erősödése is várható, különösen, amennyiben a helyi élelmiszerellátás romlik a hazájukban.
A címre visszatérve legalábbis reméljük, hogy lehetőség, valakinek biztos az lesz, de nem biztos, hogy mindenkinek. De ez nem jelenti azt, hogy ne akarjon mindenki alkalmazkodni amennyire csak képes lesz. Igen is, ha valaki két fügefával (Ficus carica) többet ültet a kertjébe, vagy olajfa (Olea europea) ültetvényt telepít máris előrébb leszünk az alkalmazkodásban. Mindenki úgy próbálkozik, ahogy tud. A genetikusok GMO növényeket készítenek -ezekre még nagy szükség lehet, a nemesítők új fajtákat állítanak elő. Míg mi egyszerű felhasználók, kertészek, vagy kert kedvelők, mezőgazdászok stb. legalább próbáljunk színesíteni, ha lehet, vagy mód van rá. Sajnos, vagy nem az enyhe teleink következtében egyre több faj telepítésében tudunk gondolkodni. Ki gondolná, hogy az ország déli felében sok helyütt már bizonyos olajfa (Olea europea) fajták ('AGLANDAOU', 'CORNICABRA', 'FRANTOIO') biztonsággal telepíthetők és telepítendők lennének kisebb ültetvények formájában. Ezek a fajták mínusz 15°C-ig ellenállnak a fagynak. ....
Víg Péter
Környezetgazdálodási agrármérnök
Hivatkozások: